investor

A felemás gyorsjelentés ellenére a befektetők pozitívan, több mint 3 százalékos plusszal díjazták pénteken a Procter & Gamble (NYSE) gyorsjelentését. Nagyon úgy fest, a befektetőket jelenleg leginkább a profitok alakulása érdekli, de érdemes némileg a folyamatok mögé nézni. 

A fogyasztói termékek gyártója EPS (egy részvényre jutó nettó profit) szinten a Bloomberg konszenzusnál jobb, ugyanakkor árbevétel soron attól elmaradó negyedévről számolt be. A gyorsjelentésbe és a társaság kommentjeiben kicsit elmerülve látható, hogy nem túl rózsás a kép. A cég a CEO szerint jó úton halad a 10 milliárd dolláros költségtakarékosság felé, amit 2016-ig szeretnének elérni, főként elbocsátások, illetve költségcsökkentés révén.

A Procter & Gamble negyedéves beszámolója teljesen beleillik abba a képbe, amit az S&P 500 komponensei mutattak be az elmúlt hetekben. A vállalatok többsége EPS szinten tudott meglepetést okozni, ugyanakkor árbevétel soron voltak hiányosságok. A Procter például csökkentette 2013-as pénzügyi évre vonatkozó árbevétel prognózisát, éves alapon 4-6 százalékkal lehet alacsonyabb a bevétel, mint volt a tavalyi pénzügyi évben, az egy részvényre jutó profit a korábbi várakozásoknak megfelelően alakulhat (A cég múlt pénteken a negyedik negyedéves beszámolóját tette közzé).

A vállalatok árbevételének alakulása kiemelkedő fontosságú a konjunktúraciklusok azonosítása szempontjából. A társaságok ezt a számot tudják legkevésbé befolyásolni, a számviteli trükközésnek kisebb teret ad, mint a profit. Utóbbiakat egyszerűbben, kisebb fantáziával is lehet machinálni. A csökkenő árbevétel sok esetben jelezheti a vállalat termékei iránti zsugorodó keresletet, vagy azt, hogy ugyanannyi terméket ad el, mint korábban, de azt muszáj árengedménnyel megtennie.

A jelenleg is zajló gyorsjelentési szezonban számos vállalat panaszkodott a növekvő költségekre, az emelkedő nyersanyagárakra, elég csak a gyorsétteremláncokra gondolni. Ezek előbb-utóbb a profit-marginokra is alaposan rányomják majd a bélyegüket, mivel az erős verseny miatt nehezebb lesz árakat emelni. Az amerikai mezőgazdasági hivatal szerint az idei szárazság miatt jövőre akár 3-4 százalékos is lehet az élelmiszerinfláció mértéke. Az agrártermékek áremelkedése pedig nehéz helyzetbe hozza majd az állattenyésztőket a növekvő takarmányárakon keresztül. A JP Morgan elemzése alapján június elejéhez képest a határidős árfolyamgörbék is felfelé tolódtak el a hízó sertés és az élő szarvasmarha esetében jövő évi lejáratokat tekintve. A piac minden bizonnyal árazza a dráguló állattartást. 

A nyersanyagok árváltozásának ugyanakkor lehet más olvasata is, hiszen az energiaárak esése a termelő vállalatok számára akár pozitívumként is hathatnak a költségek csökkenése révén. Nem minden céget érint ugyanolyan mértékben az energiaárak esetleges zsugorodása, hiszen számos helyen próbálják fedezeti ügyletek révén kiszámíthatóbbá tenni a működést.  

Az alábbi grafikonon látható, hogy az energiahordozók negyedéves átlagára a DBE ETF szerint (villamosenergia-árat nem tartalmazza) a 2011-es év eleji árakat figyelembe véve csökkenő irányban halad, sőt már 2011-es szint alatt mozog. A mezőgazdasági termékek esetében viszont úgy tűnik, megszakad a 2011 óta tartó csökkenő tendencia főként az idei szárazság miatt, ha a DBA ETF teljesítményét nézzük. (A DBA ETF esetében a csúcson lévő búza és kukorica nem a legnagyobb súlyú komponens)

A cégek fő eszköze a profitok megtartása, vagy növelése érdekében az, ha csökkentik a költségeiket, visszavágják a foglalkoztatottak számát. A növekvő munkanélküliség (leginkább az eurózónában, ahol történelmi csúcson van a munkanélküliségi ráta) később pedig visszaüthet az árbevételre a csökken a kereslet révén, hiszen a munkanélküliek szabadon elkölthető pénze is csökken.

Az alábbi táblázatból látható, hogy az S&P 500 tagjai (utolsó oszlop még nem végleges, mivel nem ért véget a gyorsjelentési szezon) esetében az árbevétel már csak alig tud meglepetést okozni, 1 százaléknál kisebb mértékben tudtak konszenzus fölötti értéket publikálni a vállalatok. Eközben az egy részvényre jutó profitok tekintetében még volt lehetősége a cégeknek a várakozásokat túlszárnyalni.

Amennyiben a legutóbbi gyorsjelentési szezont nézzük (ami még nem ért véget) látható, hogy a legnagyobb meglepetést a pénzügyi papírok tudták okozni. A technológiai, a nyersanyagkapcsolt, illetve a közművek pedig az elemzői konszenzushoz viszonyítva inkább negatív eredményeket generáltak. A legtöbb esetben pedig csak az EPS-ek miatt sikerült a felülteljesítés, az árbevételt tekintve csak alig tudtak a társaságok pozitív meglepetést okozni, vagy sok esetben még azt sem. 

Egyelőre úgy fest, a befektetőket most kevésbé érdekli az, hogy az árbevételek nem tudnak a várakozásoknál jobban nőni. Vélhetően nagyobb figyelmet szentelnek a profitok alakulására és más egyéb dolgokra, emiatt lehetséges az, hogy a Dow Jones már csak pár pontra van egy négy és féléves csúcstól, az S&P 500 pedig szintén csak egy karnyújtásnyira van a négyéves csúcsától.