investor

Ősi bölcsesség, hogy egy kosárba nem tesszük az összes tojásunkat. Mi van akkor azonban, ha csak egy kosár áll rendelkezésünkre. Ez a metafora lehet a válság leegyszerűsített definíciója. Az alábbi írásban azt vizsgáljuk meg, hogy hogyan alakulhatott ki az, hogy a kockázatmegosztás tere ilyen módon beszűkült.

A felemás gyorsjelentés ellenére a befektetők pozitívan, több mint 3 százalékos plusszal díjazták pénteken a Procter & Gamble (NYSE) gyorsjelentését. Nagyon úgy fest, a befektetőket jelenleg leginkább a profitok alakulása érdekli, de érdemes némileg a folyamatok mögé nézni.

Már Benjamin Graham, az értékalapú befektetések atyja is kereste azt a módszert, amellyel ki lehet választani a legjobb hosszú távú befektetést. Általában nagyon sok mutatót vett alapul, többek között kockázat, növekedés, profitabilitás mutatókat és fundamentális értékeltséget tükröző szorzószámokat. Egy egyszerű összevetésből kiderül, hogy jelenleg a befektetési bankok, illetve olyan multicégek is viszonylag olcsónak tekinthetők, mint például a HP, a Whirlpool vagy a Best Buy.

Törökország az elmúlt évtizedben nem csupán a kis-ázsiai régió, de globális gazdasági színtéren is az egyik legkiemelkedőbb fejlődést mutatta. A korábbi évek gazdasági sikereinek köszönhetően a világ tizenötödik legerősebb gazdaságává avanzsált, a régió egyértelműen vezető gazdasági szereplőjévé lépett elő. Mindazonáltal az ország politikai vezetése az ortodoxnak korántsem mondható lépéseivel sem az Európai Unió, sem egyéb nemzetközi szervek szimpátiáját nem vívta ki. Úgy tűnik a politikai feszültségekkel párhuzamosan gazdasági visszaesés is kialakulhat a néhai oszmánok uralta ország területén, ám recesszióról és jelentősnek tűnő gazdasági visszaesésről még korántsem beszélhetünk.