Érdemes kitérni a Facebook tőzsdére menetelét övező eseményekre, hiszen akik követték a híreket az utóbbi hetekben azoknak az IPO (elsődleges részvénykibocsátás) és a Facebook szavakat a média gyakran egymás szinonimájaként állították be, ám tény az, hogy a médiaóriáson kívül még számos nagy tőzsdére menetelről hallhatunk még a közeljövőben.
Kik és miért „IPO-znak”?
Az elsődleges részvénykibocsátás piaca a válság ellenére Észak-Amerikában igencsak élénk. A tőzsdére menő cégek névsora is meglehetősen színes, találunk köztük pénzügyi, technológiai, alapanyag-kapcsolt, kommunikációs és energiaipari társaságokat is. Fontos megkülönböztetnünk a tőzsdére már sikeresen belépő és a tőzsdére lépésük szándékát benyújtó társaságok listáját.
Leginkább a tőkeigényes működést folytató társaságok, – több-kevesebb sikerrel – nyújtják be tőzsdei listázási szándékukat az illetékes hatóságoknál. Tipikusan ilyen az egészségügyi és biotechnológiai szektor, mely a fejlesztéseihez értelemszerűen jelentős tőkeinjekciókat igényel (nem minden kérelemből lesz persze kibocsátás, sok cég végül bizonyos feltételeknek mégsem felel meg, így elesik az IPO lehetőségétől).
A jövő papírjai?
A fentebb említett szektorokon kívül azonban még számos, extrémebbnek, izgalmasabbnak ígérkező papírt találunk. A brit értékpapírpiacra például nemrég vezették be a korábbi sikeres Forma-1-es pilóta, David Coulthard cégét, a SnoozeBoxot. Az autóversenyző cége szállítható és órák alatt felállítható mobil hotelt üzemeltet, melyet elsősorban fesztiválokon és egyéb nagyobb szigetországi, később európai rendezvényeken szeretnének bérbe adni. A SnoozeBox mellett azonban találunk olyan cégeket is, amely a szó klasszikus értelmében vett startup-sikersztori kategóriába tartoznak, és nagy erőkkel készülnek a tőzsdére vonulásra. Ilyen például a Shutterstock vagy a Getty Imgages. A New York-i központú társaságok globálisan piacvezető cégnek számítanak a képügynökségek piacán. A képügynökségek félig saját forrásból, félig pedig interaktívan, tehát a regisztrált felhasználók által feltöltött, majd pedig az ügynökségek által megszűrt képekből dolgoznak.
Szintén érdemes lehet az olyan innovatív nagyvállalatok kibocsátási procedúráját is követni, mint az Intelsat-é. A cég a világ legnagyobb műholdas szolgáltatója, a globális kommunikációs infrastruktúra megteremtésének egyik fő szereplője,
Részvénykibocsátás és a nemzetgazdaság
Érdemes makrotávlatból is megvizsgálnunk az elsődleges részvénykibocsátások piacát, például találunk-e korrelációt egy ország gazdasági növekedése és az értékpapírpiaca bővülése között? A lenti diagramokon ezt a kérdéskört vizsgáltuk meg az amerikai IPO piaca és az ország GDP-növekedésére vetítve. Jól látható a listázott cégek darabszáma viszonylag szépen korrelál az ország gazdasági növekedésével. Ez némi optimizmussal tölthet el bennünket, hiszen amennyiben újraéled a gazdasági aktivitás, a tőzsdék kínálata is színesedhet a frissen piacra vitt papírok révén.
Kockázatok
Az IPO-król általában véve - és a Facebook kapcsán pedig még inkább - kiemelten kell kezelni bizonyos kockázatokat. Az elemzők és a befektetők dolgát igencsak megnehezítheti, hogy a frissen tőzsdére menő cégek nem nyújtanak kellő betekintést fundamentumaikba, kellő múlt híján nem tudjuk a részvényelemzés klasszikus eszközeit alkalmazni. További rizikót jelent, hogy az éppen aktuális piaci hangulat nem tudjuk, miként befolyásolja a papír mozgását, ráadásul a befektetők tömege - mint például a Facebook esetében is - elsősorban "marketing" szempontok alapján döntenek, nem alapos pénzügyi elemzés után.
A fenti kockázatok mellett a Facebookkal kapcsolatos fennakadások (lásd: a túlzott érdeklődés miatt a Nasdaq nem tudott bizonyos megbízásokat teljesíteni) a nem szokványos kategóriákba tartoznak. Fontos látni, hogy a Facebook esete extrém példának számít, hasonló nagyságú technikai probléma korábban még nem fordult elő tőzsdei kibocsátásnál. Mindenesetre jó észben tartani, hogy bármi megtörténhet, így nem érdemes a tőkénk túlságosan nagy részét áldozni egy-egy ilyen történetre (ami nem jelenti, hogy ne vehetnénk részt benne, csak óvatosan).
Élet a Facebookon túl
Érdemesebb tehát szélesebb spektrumban megvizsgálni az elsődleges részvénykibocsátás piacát, hiszen a közösségi médiaóriás Facebook mellett még számos olyan társasággal találkozhatunk, melyeket jó a tőzsdén történő listázásig és természetesen azon túl is nyomon követni. Így akár izgalmasabb sztorikba is bele-bele kóstolhatunk, sőt a tőzsdék egyre növő komplexitása hosszú távon az értékpapírpiacok népszerűségét is serkentheti.
Utolsó kommentek