A világ legnagyobb olajipari társasága, az Exxon Mobil a héten jelentette be, hogy felhagy a lengyelországi palagáz kutatással, miután két kútját alkalmatlannak minősítette a kereskedelmi volumenű kitermelésre. A hír koránt sem biztató annak tudatában, hogy tavaly októberben a BNK Petroleum is kiábrándító eredményeket közölt. A helyi palagáz kutatások még igencsak gyerekcipőben járnak, a többi nagyágyú közül azonban már többen is jelezték, hogy a nehézségek ellenére maradnának a terepen.

 

A nagy olajmamutok, mint az Exxon, a Chevron, a ConocoPhillips vagy a Marathon Oil az elmúlt években jelentek meg Lengyelországban, hogy a tengeren innen is kiaknázzák a természeti kincset, miután Amerikában jóformán fenekestül felforgatta az új forrás a földgázpiacot. A helyi vállalatok között is nagy az érdeklődés az ásványkincs iránt. A szénhidrogén iparban tevékenykedő PKN Orlen, Lotos és PGNiG mellett a nyersanyagipari KGHM, illetve két közműcég, a PGE és a Tauron sem szeretne kimaradni az üzletből. A kockázatok csökkentése céljából mindjárt egy konzorcium felállítása is előtérbe került, és a speciális szaktudással rendelkező külföldi vállalatokkal is szívesen kooperálnának a lengyel cégek. Eddig a kormány 112 kutatási engedélyt adott ki és a jelenlegi állás szerint a palagáz kitermelése 2014-15 fordulóján indulhat meg, ezzel csökkentve Lengyelország orosz gázkitettségét.

Palagáznak nevezzük azt a természetes gázt, amely nagy mennyiségben fordul elő az üledékes pala kőzetben. Kitermelése frakkolás, azaz hidraulikus repesztés révén történik, amely során vizet, homokot és vegyi anyagokat fecskendeznek nagy nyomással a kőzetbe, hogy felszabadítsák a benne rejlő gázt.

Általánosságban a földgázkészletek két osztályba sorolhatók: hagyományos vagy konvencionális, illetve nem konvencionális készletek. Egyelőre még az előbbi csoport a domináns, de a világ bizonyított földgázkészleteinek mintegy 45 százalékát a nem konvencionális vagyon adja, ami gázpalából, gázhomokból, valamint a széntelepek metántartalmából áll össze. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) előrejelzése szerint 2010 és 2035 között a globális gázkereslet több mint 50 százalékkal emelkedhet, megoszlását tekintve pedig a nem konvencionális kínálat 32 százalékra bővülhet a jelenlegi 14 százalékról. Miközben a hagyományos vagyon javarészt Oroszországban és Közel-Keleten található, a nem konvencionális készleteket elszórtan lehet a világban megtalálni.

Európában Lengyelország és Franciaország tölthetne be vezető szerepet a palagáz-termelés területén, az EIA prognózisa szerint 5,3, illetve 5,1 ezer milliárd köbméteres kitermelhető tartalékkal rendelkeznek. Előbbi esetében részben csillapíthatja a kedélyeket, hogy a Lengyel Geológiai Intézet számításai szerint a kitermelhető palagázkészlet csaknem tízszer alacsonyabb, 346-768 milliárd köbméterre tehető, ami még így is kecsegtető a kiaknázni vágyó társaságok számára.

Érdemes néhány szót szólni a kockázatokról is, a palagáz kitermelése ugyanis jelentős környezetvédelmi aggályokat (pl. ivóvíz tisztasága) vet fel. Európában Franciaország nem kíván élni kiváló adottságaival és teljes tilalmat rendelt el, idén pedig Bulgária is felhagyott az ásványkincs kiaknázásának tervével.

Az Exxon Mobil távozása negatív jelzés a piacnak, de a lengyel palagázálmok továbbra is élnek, a vállalatok többsége továbbra is hisz a megvalósulásban. Az ásványkincs kiaknázásából a know-howt birtokló külföldi olajmamutok és a hazai cégek sem szeretnének lemaradni. A kooperációjukkal pedig mindegyik fél jól járhat a kockázatok csökkentése következtében. További fejleményeket a majd rövidesen felpörgő kutatófúrások eredményei szolgáltathatják.